A francia turista a sok, olvasott skót vicctől felajzva, oknyomozó látogatást tesz Skóciában. Bejárja a hegyeket, kastélyokat, völgyeket. Nézelődik, hallgatózik, de nagyon bátortalan, kérdezősködni nem mer. Elhatározza hát, hogy közvetett úton győződik meg róla, valóban olyan zsugoriak-e ahogy a skót viccek állítják ezt. Bezörget az egyik farm kapuján és nagy szerényen egy pohár vizet kér. A gazda elsiet, majd óriási porcelántölcsérben gyönyörű színű, hideg tejet hoz. A francia jóízűen megissza, majd így kiált fel:
- De hiszen a skót viccek mind egy szálig kitaláltak. Vizet kértem és íme tejet kaptam!
- Ugyan - legyint a gazda -, ezt már senki sem akarta meginni, mert beleesett és ott fulladt meg egy patkány.A francia turista kezében megreszket a porcelán, majd le is pottyan és ripityára törik.
-Na tessék - förmed rá a skót. - Így legyen az ember nagylelkű. Tejet adok inni, maga meg erre eltöri a nagymama bilijét.

- Mi a puritanizmus? - Az a kellemetlen érzés, hogy valaki, valahol, valamikor boldog lehet.

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz:
- Fiúk, nem érkeztek meg a lapátok.
- Sebaj, majd egymásra támaszkodunk.