János bácsinak feltűnik, hogy a TSZ-elnöknek és az agronómusnak milyen jól megy. Panaszt is tesz náluk, ám azok így felelnek:
- Egyszerű az egész! Korán kell kelni.
János bácsi másnap korán kel, és látja, hogy a TSZ-elnök meg az agronómus a falusi raktárnál a saját kocsijába dobozokat pakol. Ö is így tesz, és napról napra gazdagabb lesz. Az egyik nap jó munkája eredményeképpen jutalomutazást kap Moszkvába, ahová az új Volgájával megy. Az egyik reggel kinéz a fényűző szálloda ablakán, és látja, hogy a kocsija nincs sehol.
- Az anyjukat! Itt még korábban kelnek.

Jöttem, láttam és most nem győzök bocsánatot kérni.

- Tudsz egy francia mondatot? Én tudok: Mösziő lök a padon, mádám visít de tűr.

Egyedül az el nem végzett munka nem vész kárba!

- Azt hiszem, az új fiúmnak valóban komoly szándékai vannak.
- Miből gondolod?
- Az első napon már felhívott a lakásukra, hogy bemutasson a szüleinek.
- És hogyan fogadtak?
- Sajnos éppen nyaralni voltak.