Orvostanhallgató éppen a kölcsönkért csontvázat szállítja vissza a kórházba.
Mivel nem akarja, hogy baja essen, az anyósülésbe ülteti, és biztonsági övvel is beköti.
Útközben megáll a piros lámpánál.
A mellette álló biciklis döbbenten néz be az autóba.
A hallgató látván a helyzetet,így szól:
- Ne aggódjon, a kórházba viszem.
Erre a biciklis:
- Utálom ezt mondani, de szerintem már elkésett.

Én egyszer bepisiltem egy egész tábor előtt a röhögéstől, és mondhatom nem kicsit, konkrétan egy tócsa lett alattam.

Unokatesóm idén elsős általánosban. Második napja a suliban, óra közepén feláll:
- Én már fociztam veletek, vágtunk, ragasztottunk, és tanultam is veletek. Már meguntalak titeket - és szépen kisétált az óráról.

Dudálj nyugodtan, éppen tárat cserélek..

Ne nehezítsük meg a kapcsolatunkat azzal, hogy kommunikálni próbálunk egymással.
(Ashleigh Brillant)