Az iskolában megfázik a tanítóbácsi és erősen tüsszög és a kisdiákok persze minden egyes tüsszentésnél skandálják:
-Keedvees egéészségéére taníítóóbáácsinak!
A tanár egy idő után megunja, mert ez így nem mehet tovább és mondja, hogy nem kell mindig mondani, hanem elég ha az óra elején mondják és akkor jó lesz egész napra.
Azonban Móricka, aznap nem volt suliban és amikor másnap megy az iskolába nem tudta, hogy mire kérte meg őket a tanár, ezért a legközelebbi tüsszentésnél - számítva a menetrendszerű jókívánságra, ami persze elmaradt - erős orrhangon benyögi:
- Dögőőőlj meeeeg!!!

Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is dolgozik.
- Hogy vagy hangya? - kérdi a tücsök.
- Köszönöm. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
- Nem lesz ennek jó vége - rázza a fejét a hangya. - Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercédesszel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
- Hogy vagy?
- Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
- Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
- És Párizsba is elmész?
- El én...
- Akkor kérlek keresd meg LaFontaine sírját, és köpd le a nevemben!