Levelet ír szüleinek a Magyarországon tanuló közel-keleti arab ország szülötte:
- Drága szüleim! Tudatom veletek, hogy jól érzem magam és tanulmányaim rendben haladnak.
Egyetlen dolog zavar, mégpedig az, hogy amíg én Audi A3-assal járok az egyetemre, addig évfolyam társaim és tanáraim busszal közlekednek.
Csókol fiatok.
A szülők válasza:
- Drága fiunk!
Tudod, hogy számunkra semmi sem fontosabb, mint a Te boldogságod, ezért küldjük a buszt.

Kb. 14 éves tinilány lehettem, amikor anyám kiküldött a piacra répáért. Mondta, hogy jól vizsgáljam meg, mielőtt megveszem, ne hagyjam, hogy mindenféle kókadt, fonnyadt zöldséget rámtukmáljanak.
Egy baseball sapkás alak volt az árus. Hangosan megkérdezte, hogy miben segíthetek? -anélkül, hogy felnézett volna.
- Megmutatná a répáját? -vágtam rá!
Erre ő felnézett a sapka alól. A fizika tanárom volt, aki aznap éppen besegített a feleségének. Abban a pillanatban esett le, hogy milyen félreérthető is amit mondtam. Úgy elvörösödtem, mint a pipacs! Felkacagott, aztán azt mondta:
- Alighanem azért börtönbe kerülnék!
Onnantól kezdve állandóan röhögtünk órán is, ha csak egymásra néztünk!