Egy magányos öregasszony minden délben a harmadosztályú vendéglátó-ipari üzemegységben ebédel.
Szerény fogyasztása miatt amúgy sem nézik túlságosan jó szemmel, de az egyik felszolgálónak különösen a bögyében van, mégpedig egy sajátos szokása miatt:
étkezés előtt megtörli az evőeszközt az abroszban.
Egy napon már nem tűri tovább, mit művel a néni, s háborgó önérzettel az asztalához lép:
- Asszonyom, lesz szíves nálunk mellőzni ezt a kulturálatlan viselkedést!
Először is: a mi evőeszközeink tiszták!
Másodszor pedig ön csúnyán összepiszkítja velük az abroszt.

Vadnyugati kocsmába belép egy cowboy, körbenéz a vendégseregen és kiszúr magának egy vézna fickót.
Odamegy hozzá és megkérdezi:
- Hé, haver! Tudsz te táncolni?
- Nem, uram - feleli megszeppenve a vézna.
- Na, akkor most megtanítalak! - mondja a vicces kedvű cowboy, majd előrántja a pisztolyát és elkezd a másik lába mellé lövöldözni.
A kocsma vendégei jót röhögnek a megszégyenített fickón, aki kioldalog az ivóból.
Fél óra múlva a cowboy is elhagyja a műintézményt.
Amikor kilép, egy kattanást hall a füle mellett.
Odanéz, hát a vézna fickó áll ott egy hatalmas mordállyal a kezében.
- Hé, haver! - mondja a vézna - Csókoltad már meg a lovad fenekét?
- Még nem, - feleli a gyors észjárású cowboy - de mindig is szerettem volna.