Elmentem a malomba ko ko korán, barát feküdt a Molnárné ha ha harcsa van a víz alatt attól félek megharap.
Minél jobban mondtam neki ba ba barát,annál jobban nyomta be a fa fa farkas van a híd alatt attól félek megharap.
Szeptemberben levágják a ná ná nádat,ne félj kislány megfogom a pi pi pipára gyújt a legény a nádasnak közepén.
A kislány fájdítja a csö csö csöcsét,mert bevette szeretője pö pö pöcsét köll a levélre úgy mehet el Szögedre.
Júliusban szépen szól a kasza,kapa,elő van a szegény ember fa fa faszerszámja,üllője,kaszaköszörülője!

A Nyuszika és az ő Medve komája utaznak a vonaton. Medve barátunknak van jegye, de a Nyuszika bliccel. Hallják, hogy jön a kalauz. Nagy a dilemma, hogy most mi legyen. Mondja a Nyuszika:
- Medve! Hadd bújjak be a zsebedbe, amíg a kalauz el nem megy, úgy talán megúszhatom a dolgot.
Így is tesznek. Jön a kalauz a fülkéjükbe, a medve jegyét ellenőrzi, minden rendben, elmegy. Nyuszika hangosan örülni kezd:
- Átvertük a kalauzt, átvertük!
A kalauz visszamegy a fülkébe:
- Medve! Nincs itt veled a Nyuszika?
A Medve hatalmasat csap a zsebére:
- Á, dehogy. Itt csak a fényképe van.